G.Bálint Péter versei, novellái

 (ez egy rövid vers de most délelőtt csak ilyen) amott kerekedik  egy fenekű bolygó abban tollászkodik abban formázkodik abban fészkelkedik abban tüsténkedik abban párolódik abban pingpongozik abban imádkozik abban abbanvan egy bunkó

 (Ez a vers a minden bevételért hősiesen küzdő 16.századi karibi kalózok emlékére íródott, de nemcsak arra, hanem csak. Úgy. Lehet 17.század is.)  Az elválasztás dögszagú táncában hevert Oswald Lupescu a frászra bringatárolója vele szemben mosolygott mintha de úgy nézte úgy nézte azt a tárolót  micsoda rejtett kincsek ott? mintha tudna valamit a százados  alvásról, evésről, kárasincs fogyókúráról.  Ott Lupescu maradt meg Gyenisovszkij de úgy nézte úgy nézte azt a tárolót maradt a kis pillan...dehogy: törekvés. nem mondd ki, hogy történelem akkor meghalsz meghajsz meghajc és mintha veled pusztulna a bringa úgy úgy nem úgy hanem úgy nézte azt a tárolót pók, patkány popsi álom döngető delírium, üstös üvegbéka szárnyas tolatósáv almádi almádi Lupescu örök almádija a tárolót nézte úgy úgy pontozott elcsel balra pontozott jobbbra háncsozott kikötőlegmély  fájdalomkúra szúrd öleld  mesélj neki  hogyan nézte a tárolót úúúúgy regélj neki arról a mosolygós ...

 Az alábbi verset egy gyilkosságba fajuló bankrablásról szóló tévériport ihlette.  KRIMI DE A TETTEST 1 Unalmas őszi eső hullt 2. Meggyilkoltak egy embert 3. A gyilkost el is kapták 4. Unalmas őszi eső hullt.  KRIMI DE A TETTEST 2.0 1. Unalmasan terült szét a vér 2. A ma esti gyilkosság helyszínén 3. Odakint unalmas volt és őszi 4.  Ahogy az eső hullt és mindvégig ősi ösztönömre hagyatkozva kaptam el a gyilkost aki majdan tizenöt évet ül de nem most most szabadlábon van vagy Belizén bujkál 5. unalmas őszi eső hull a tónál.

Ténylegesen mérte szabódott ruháját nyárfekete éjben a krokodil háját. Onnan lopta éhező kajáját megette a máját, megette a máját.  Elméletet keresett pofázási pénzhez tudta minden vélemény emberien kényes lábjegyzetek nélkül ráborul a méhes melle ékes ruhája fényes patája ténylegesen koszos a sok kosztól a társaságomtól ténylegesen kifosztol ó, anyád a fészre estente kiposztol lájkolók álmai óvnak minden rossztól.  Aludj, kicsim...

Ezt a verset egy gyermek elvesztése ihlette. Logopédia  a duplafenekű csöndben hebegve sírnak a holtak szél szíve örli szét a beszélni nem tudókat így lett Norkából halott égve éledezik álma beszédközpontját áthajítja a háromkerekű parázsra azt kerepli a szívek doktora holnaptól tehát szólnak a szelek logopédiai magányt mostantól megszenvedek

Én még soha nem jártam Szudánban de a világon annyi sok Szudán van annyi szenvedés nyomorúság hogy az ellen már nem tehetni semmit a szudániakon, rajtunk, múlik minden a nagy szenvedésben napi egy boldog óra megteremtése a pillanat érintése kozmikus erők beterelése glóbuszunkba. Én egyszer elmegyek Szudánba nem azért, hogy bárkit is sajnáljak vagy ölelgessek, mint sikeres példát vagy örökbe fogadjak gyerekeket hanem csak úgy körülnézni

ÁTTEKINT ahogy néhány éve még reszketve fogadtam magamban: tisztáznom kell mihez és kihez passzolok igazán úgy élvezem mostanság a félreérthető helyzetet: pszichésen politikailag gazdaságilag intellektuálisan eljött a megírt ideje az "egyfajta" összegzésnek milyen poklokat jártam eddig miféle mennyekről álmodtam xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: sajtoszemle.blogspot.com