Szudán (vers)

Én még soha nem jártam Szudánban
de a világon annyi sok Szudán van
annyi szenvedés nyomorúság
hogy az ellen már nem tehetni semmit

a szudániakon, rajtunk, múlik minden
a nagy szenvedésben napi egy boldog óra
megteremtése a pillanat érintése
kozmikus erők beterelése glóbuszunkba.

Én egyszer elmegyek Szudánba
nem azért, hogy bárkit is sajnáljak
vagy ölelgessek, mint sikeres példát
vagy örökbe fogadjak gyerekeket

hanem csak úgy
körülnézni

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ezüstlakodalom (novella)

Mint egy honfoglaló

Áttekint (vers)