Ő nem mond ilyet
Ő nem mond ilyet Gyomromban holdfények zsonganak Karcsú dombok halálát kívánom Megtüzesednek a csontos hófalak A Mennyországot nem engedik látnom. A nő borzong ha férfi átkarolja Zagyvalékérzelmek szabadságra mentek Önmagad légy hóban meglapulva Olvadó csontok fényes lapra kentek És a szóban kalandozó szellem? Azzal mi lett, mikor bőgtek a jéghegyek? Kit segít álmom a pokol kapujában Ha Isten így szól: ég veled, égveled? De Ő nem mond ilyet, mert Szó vagyok Teremtett lénye, természéte bennem. Annyira szeret, hogy holdfényes álmomat megtisztítja, hogy legyen hova ennem. Omló dombok filteres zajában szomjas könnytől sósan falom Isten szavát Ízesre fővök a nagy teáskannában az nyelhet le, aki nem lát halált. xxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com